Esőtánc

Miért gondolod , hogy nem szeretlek? Miért akarsz meggyőzni róla, hogy te nem kellesz nekem? Miért kell a bolhából elefántot csinálni? Miért kell olyan dolgokat mondani ami nem igaz? Miért kell olyanokat mondanod ami fáj? Miért nem bízol bennem? Miért nem bízol magadban? Miért nem bízol kettőnkben? Miért kell roncsolni a közös szálakat? Miért akarod… Tovább »

Gondoltam a szerelemre, elképzeltem hogy milyen, Oly rég volt az érzés, nem emlékszem semmire. Elképzeltem melegét, reményt hozó fényét, Csodálatos illatát, mely elhozza a békét. Gondoltam a szerelemre, elképzeltem hogy milyen, Mint patak, mely hűvös és tiszta, Rólam a fullasztó port lemossa, Tikkasztó melegben enyhíti szomjam,  Sodor magával testemet óvva. Gondoltam a szerelemre, elképzeltem, hogy… Tovább »

-Hiányoztál! -Tudom. Te is nekem. Nagyon! -Behunytam a szemem és láttalak. -Éreztem… Vártalak! -Akartalak hívni, de féltem. -Ne tarts tőlem…kértem! -Vágyom rád! -Tudom. Én is rád. Nagyon! -Most is érzem ajkad s kezed… -Én is érzem. Mindig. Veled. – Szeretlek!!! -Tudom. Én is téged. Nagyon!... Tovább »

Elképzeltelek magamnak, arcod még ködbe vész,  Remélem te is engem és a sorsunk valahol összeér. Gondoltam egy romantikus szerelemre, mint a filmeken, De a valóság is jó lesz, elég nekem. Remélem nem gond ha nem mosolygok ha hazaérsz, mert rossz volt a napom, Ha nincs kedvem beszélni és hozzád sem érni,  Ha dühös vagyok és… Tovább »

Megjött a vihar és vacogva remegek, A szél tombol és érzem elveszek. Várom hogy tépjen húsomba, az eső csapjon arcomba, Büntess és vigyél magaddal, ne hagyj egyedül a fájdalommal. Karom a magasban fohászra, villám erejét kérve, Szabadíts meg a magánytól , veszejts el végre. Kezdeném táncom,de  a fagy megbénít, Kiáltanék, de tehetetlenség megnémít. Segítsetek, hozzatok megváltást, Napfényt… Tovább »

Az utolsó bejegyzés a tavaszról szólt. Napsütésről, az éledő természetről. Teljes meggyőződéssel vártam, hogy most megtörténik a csoda. Most jönni kell valami nagyon jó dolognak. Éreztem, ahogy a napfény feltölt energiával, hogy szétárad bennem a melegség, egyre gyorsabban áramlik a vér az ereimben. Mint a gyík, aki kifekszik egy kőre és várja, hogy elérje a… Tovább »

Az utolsó (egyben az első) bejegyzésem óta tényleg megjött a tavasz.  🙂 Süt a nap, egyre melegebb van és végre le lehet venni azt a sok réteget, amit a hideg ellen felhalmoztunk magunkra. Tehát ideje lenne nekem is levetkőztetni a bensőm. Vagy hagyni kiolvadni a keménységéből, mert végül is a tavasz szó jelentése: tócsás, olvadós…. Tovább »

Megtört a jég!!! Az enyém. Több mint 6 hónapja rám tört az érzés, miszerint kikívánkozik belőlem valami…  És itt most nem a vacsorámról beszélek. Egyszerűen arról van szó, hogy megteltem. Magammal… és a világgal. Annyi minden történik körülöttünk szűken és tágan, mármint környezetileg, hogy ember legyen a talpán aki ezt mind be tudja fogadni, hát… Tovább »